Igen, nálam is van ilyen nap!

Megint be van borulva, valószínűleg esni is fog. Ez az időjárás pedig a gyerekek kedvét is elrontja. Ilyenkor kedvetlenek, nyafogósak, na jó, kimondom, kimondottan hisztisek. Semmi sem jó nekik, nem találják a helyüket, egész nap csak rajtam lógnak vagy egymással veszekednek. És ilyenkor jönnek ebédre a különleges kérések.

Kisfiam kisétált a szobából, és elhangzott a szájából az egyik olyan mondat, amit ma nem szerettem volna hallani: tarhonyát kér pörkölttel.

Persze most gondolhatod magadban, hogy ez neked különleges kérés? Igen, ma az. Végre be kellene fejeznem a csomagolást, rosszul állunk, pedig hamarosan költözünk, és ehhez jön még a két hisztis gyerek. 

De gondoltam, milyen anya vagyok, ha nem csinálom meg, amit a kisfiam kér? Amikor olyan hatalmas bociszemekkel néz rám!

Ez lett az első kör tarhonyából:

A kép forrása: saját készítés

Igen, nálam is van ilyen!

Csak két percre hagytam ott, mert éppen ölte egymást a két gyerek egy kisautón, amiből van kettő teljesen egyforma, de valamiért mindegyiknek ugyanaz kellett.

Aztán tipikus anya „tünet”, hogy miután szétszedtem őket, a konyhába menet eszembe jutott, hogy a mosógépet is el kellene indítanom, mert már tegnap este bepakoltam a ruhákat. De ha esni fog az eső, az erkélyre ma sem tudok teregetni, le kell szednem a ruhaszárítóról a már megszáradt ruhákat. Viszont ha már leszedem a ruhákat, akkor szét is kellene válogatnom, mi az amire még szükségünk lesz az elkövetkező pár napban, és mi az, amit már elcsomagolhatok. 

Körülbelül eddig jutottam, mert a ruhák válogatása közben megéreztem a füstöt.

Az első adag tarhonya odaégetve a szemetesben végezte. A második adag tarhonya sikerült, elkészült. Teljesülhet kisfiam kívánsága.

És nagy örömömre a nap is kisütött.