Ne fagyassz, mert a fagyasztóban rohad a hús!
Ahhoz, hogy megértsd miért írom, hogy a fagyasztóban rohad a hús, egy picit vissza kell mennünk a történet elejére. Történt ugyanis, hogy a napokban egy hölgy lelkesen eldícsekedte az egyik közösségi média oldalon, hogy a fagyasztott étellel mennyivel könnyebben teltek a napjai.
Leírta, hogy valamikor január elejére vendégeket várt, lelkesen készült. Előző este egy nagy fazék pörköltet készített a másnapi ebédre. Csakhogy reggelre az egész család belázasodott. Lelkiismeretes vendéglátóként lemondta a vendégeket, mivel nem szerette volna őket megfertőzni. A rengeteg étel ott volt, ők betegek voltak, étvágyuk sem volt. Nem fogyott volna el a sok pörkölt, ezért lefagyasztotta.
Azóta meggyógyultak és az elmúlt hetekben többször is vett ki a fagyasztóból pörköltet. Lelkesen ecsetelte, mennyivel könnyebb volt így, nem a konyhában főzött egész este és ezentúl mindig tartani fog ott pár adagot.
A kép forrása: saját készítés
Naívan azt gondoltam, egy ilyen történet után záporozni fognak a gratulációk és az „Én is kipróbálom” hozzászólások. Az emberek örülnek majd a másik örömének, a sikerének.
A szomorú valóság azonban az, hogy a hölgyet nagyon sokan támadták. Köztük egy úr, aki lelkesen ecsetelte, hogy mekkora hibát követett el a hölgy, hiszen a fagyasztóban rohad a hús! Ezen kijelentését pedig szinte az összes hozzászólás alá odamásolta.
Bőszen érvelt az állítása mellett. Azzal indokolta a hús rohadását, hogy a fagyasztószekrényt fagyasztószekrénynek nevezik. Mert ha tényleg meg lehetne állítani a hús rohadását, akkor időgépnek neveznék és embereket is fagyasztanának le.
Természetesen ennél a pontnál abba lehetett volna hagyni a véleményének az olvasását. „Ez egy idióta” legyintéssel, túl sok sci-fi filmet nézett, vagy nem csak ásványvizet ivott ma gondolattal lezárni magunkban a dolgot.
Amiért nem tettem, az a hölgy volt.
Jöjjenek a tények!
A fagyasztószekrényt tényleg fagyasztószekrénynek nevezik. Az első készülékekben pedig valódi jeget használtak az étel fagyasztásához. Azonban ez nem látszott végleges megoldásnak, mivel a jég könnyen szennyeződött és folyamatosan elolvadt.
A fagyasztószekrényben tényleg nem tartható el örökké a hús. A fagyasztás nem akadályozza meg a romlási folyamatot, csupán lelassítja azt. Azonban nagyon nem mindegy, hogy az a boltban vásárolt hús 1 vagy 2 napig tárolható vagy akár hosszú hetekig, hónapokig.
Általában 1 évig szoktunk maximum a fagyasztószekrényben valamit tárolni. Ennek az oka leginkább gazdasági ok, hiszen az idényzöldségek és gyümölcsök egy év után újra elérhetőek voltak. Nem volt értelme hosszú évekig tárolni a fagyasztószekrényben a zöldborsót vagy az epret, hiszen egy év múlva újra friss termést tudtak betakarítani.
A kép forrása: www.pixabay.com
Hónapokkal ezelőtt kaptam egy kérdést, ami nagy fejtörést okozott. A kérdés arra vonatkozott, ha találnánk egy jégbefagyott mamutot, akkor a húsa fogyasztható lenne-e még vagy már nem? Bár felmerült bennem, hogy a kérdés írója már nem szomjas vagy csak nagyon unatkozik, próbáltam választ találni a kérdésére. Végül találtam egy cikket, melyben egy sarkkutató arról számolt be, hogy megkóstolta az általa talált mamut húsát, mert kíváncsi volt, milyen az íze. Bár nem ízlett neki, a kutató azóta is köszöni, jól van, él és virul.
Természetesen senkit sem szeretnék arra buzdítani, hogy fogyassza el a hosszú évek óta a fagyasztószekrényben tárolt húst. Bár nagy valószínűséggel emberi fogyasztásra alkalmatlan lesz, azonban nem a rohadás miatt.
Térjünk vissza egy kicsit a hölgyre!
Ami miatt ezt a történetet megosztottam veled, az egyrészt az emberi butaság. Amikor valaki olyan dolgot állít, amit nem vagy rosszul tud, de azért lelkesen osztja a tudását. Bár nem derült ki, nagyon szívesen megkérdeztem volna a hús rohadásával rémisztgető úrat, hogy valaha fagyasztott-e már le valamit? Használta egyáltalán a fagyasztószekrényt?
A másik, ami azóta is foglalkoztat, hogy az emberek egy része mennyire nem empatikus. Mennyire nem tudjuk magunkat beleképzelni a másik helyzetébe. Hiszen ők is ugyanolyan lelkesen bántották, sértegették a hölgyet.
Kérdezzem: Mi mit tettünk volna, ha ott állunk egy nagy fazék pörkölttel, betegen? Kidobtuk volna? Oda adtuk volna a kutyának?
A kép forrása: www.pixabay.com
A sértő és bántó hozzászólókat meg kellett volna kérnem, írják le, ők hogyan oldják meg a mindennapi főzést?
Hogyan oldják meg fagyasztás nélkül a napi főzést, ha nincs elérhető távolságban (15-20 kilóméteren belül) sem nagyobb áruház, sem hentes? Csak egy kis bolt, benne magas árakért néhány termékkel. Autó pedig csak egy van, amivel a férj jár dolgozni.
Hogyan oldják meg a mindennapos főzést teljes munkaidős állás mellett, esetleg több műszakban? Természetesen gyerek mellett, segítség nélkül.
Félreértés ne essen, minden megoldható, ha nagyon akarjuk.
Csak eljön az a pont, amikor azt mondjuk, ennyi volt, már nem bírom tovább. Mert megfőzhetek éjszaka vagy hajnalban, de én is fáradt vagyok, nekem is muszáj aludni! Megfőzhetek egy pici baba vagy beteg gyerek mellett, de lehet, hogy ugyanannyit fogok sírni, mint ő. Rendelhetek étel, de lesz az a pont, amikor rájövök, hogy ezt hosszú távon nem engedhetjük meg magunknak!
A kép forrása: www.pixabay.com
Hogy mi lett a történet vége, nem tudom, mert nem sokkal később a hölgy törölte a posztot. Nagyon sajnálom a hölgyet, mert valószínűleg nem erre számított.
Tudom, hogy vannak tökéletes emberek, akik mindent tökéletesen meg tudnak oldani. Én nem vagyok tökéletes. Azonban vallom, ha már segíteni nem tudok, akkor legalább a másikat nem bántom. Csak azért, mert én máshogy csinálom vagy mást gondolok, mint ő. Ha pedig mégis szeretném a véleményem megírni, igyekszem nem bántó és kioktató stílusban tenni.
Könnyítenél a mindennapos konyhai terheken?
Itt találsz segítséget!