Rendelj te is ebédet, mint minden normális anya!

A kismamás fórumokon gyakori téma, ki hogyan oldja meg a főzést a gyermekágyi időszakban, és bizony gyakran olvasom azt a tanácsot, hogy „Rendelj te is ebédet, mint minden normális anya!”

Mivel harmadszorra megyek át ezen, talán joggal mondhatom, már van egy kis tapasztalatom e téren. Gondoltam, megosztom veled, nekem miért nem jött be az ebéd rendelés sem a gyermekágyas időszakban, sem még aktív, dolgozó korszakomban sem.

Előre leszögezném, nem akarok senkit sem lebeszélni az ebéd rendelésről, és senkit sem tartok kevesebbnek, ha nem maga főzi az ebédet, hanem valahonnan rendeli.

Nálunk viszont az alábbiak miatt nem működött az ebéd rendelés:

1. Alig találtam olyan céget, ami szállított volna hozzánk.

Furán hangozhat, hiszen a tévében egymást követik az ételfutár cégek reklámjai, mégsem találtam olyan céget, akinek a szállítási területébe estünk volna. Aki nagy városban, esetleg még a városközpontban is lakik vagy dolgozik, valószínűleg számtalan cég közül választhat, de mi a külvárosban laktunk/lakunk, ahova már nem érte meg szállítani.

A legbosszantóbb az a cég volt, aki az utca elejére még szállított, a közepére és végére azonban már nem.
Aki pedig falun él, még ennyi lehetősége sem adódik.

Végül nagy nehezen találtam egyet, aki szállított felénk is!

2. Előre meg kellett mondani, miből és mennyit kérünk

Egy teljes hetet meg kellett rendelnünk, anélkül, hogy lehetőségünk lett volna megkóstolni az ételt. Az adagokkal is bajban voltam, mert nem tudtam vajon mekkorák, férjemnek elég lesz egy adag, esetleg a kisfiamnak és nekünk pedig egy másik adag?

Bár fényképet több ételről is láttam, azért azok alapján nehéz az otthoni megszokott adagokhoz viszonyítani.

Ráadásul az első hetekben jöttek a családtagok látogatóban, előfordult, hogy valaki hozott nekünk egy-két napra ételt, akkor felesleges lett volna rendelni, néha pedig ott ettek, akkor pedig több adagra lett volna szükségünk. A megrendelésen azonban nem tudtam már előtte nap sem változtatni.

3. Nem tudni, mikor jön a futár

Bár időintervallumot megadott a futár, de az körülbelül egy órás időszak volt, és nagyon korai is volt, mert az első között voltunk, ahova kivitte az ételt.

Ezen pedig nem tudtam változtatni. Hiába volt hosszú az éjszakánk, hiába voltunk fent szinte végig, reggel korán fel kellett kelnünk, mert nem tudtuk, mikor jön a futár.

Most már oviba viszem a nagyobbat, nem lenne megoldható, hogy reggel otthon üljek és várjak, hogy mikor ér oda. 

A kép forrása: www.pixabay.com

4. Kicsi volt a választék

A legtöbb cégnél 5-7 féle ételt kínáltak egy-egy napra, de a legtöbben volt valami, amit mi nem ehettünk. Laktózmentes menü például nem is nagyon volt az adott cégnél. El sem tudom képzeni, hogy mondjuk egy gluténérzékeny hogyan tud rendelni! Vagy egy IR-es, esetleg cukorbeteg ezt hogyan oldja meg?

De már akkor is gondban lehetünk, ha egy családtagunk finnyás, vagy az újszülött hasfájós és nagyon nem mindegy, mit eszünk.

5. Nem a megszokott arányokat tartalmazta

A szórólapon talán tájékoztató jelleggel volt súly feltüntetve – ebben már nem vagyok biztos -, de férjemnek kevés volt a hús és sok volt a köret, ami általában rizs volt, nekem pedig kevés volt a zöldség.

6. Drága

Legyünk őszinték, a legtöbb menü ma már egyáltalán nem olcsó. Persze mondhatnánk, hogy nem is drága, és egyszer pár hétig belefér, de hosszú távon nem biztos, hogy a leggazdaságosabb megoldás. 

7. Nem finom

Sem nekem – és ez a személyes tapasztalatom -, sem a családomnak nem ízlett, és sajnáltam a rá költött pénzt, mert a végén éhesek maradtunk. 

Többször is az eszembe jutott, hogyha nem házhoz kérjük, hanem bemegyünk egy étterembe menüzni, ugyanennyiért finomabbat ehettünk volna. Persze akkor frissen szült anyaként kellett volna kimozdulnom. Valamit valamiért.